Elérkezett a nyári szünet előtti utolsó sulis nap. A diákok ünneplőbe öltözve indultak az iskolába. Momot természetesen ma reggel is Kamin kísérte a gimibe. Amikor beértek egy búcsú csók után elindultak a saját osztálytermükbe. Ahogy Momo belépett rögtön a síró Atsuko ölelése fogadta.
-Miért sírsz Atsuko?
-Mert vége van a sulinak és nem láthatlak titeket
-Ezért ne sírj! Tudunk találkozni és szeptembertől ismét látjuk egymást.
Mosolygott Momo
-Jó...de....akkor is
Törölte le a könnyeit Atsuko
-Tényleg ne sírj..
Lépett be az ajtón Shouta,amire a lány odarohant és jól megölelte
-Shouta...ígérd meg hogy nem leszel a nyáron más lányba szerelmes....kérlek
Kezdte előröl a sírást Atsuko
-Megígérem!.....rajtad kívül már más nem is kell
Mondta a fiú és megpuszilta Atsuko fejét.
-Ez de cukiiii
Kiáltott fel Momo.
-Na jo mielőtt nyáladzani kezdesz gyere velem
Ezzel Akane megfogta Momo kezét és kihúzta a folyosóra és egy sétára mentek a gimiben.
-Figyelj Momo....van egy hírem....nemtudom hogy számítottál már-e erre
-I..igen?
-Hát tudod....Takumi végzős és ez volt az utolsó éve a gimiben....ma elmegy a suliból
Erre Momo lefagyott és könnybe lábadt a szeme.
-Én....el is felejtettem
Mondta a lány
-Ha nagyon el akarsz tőle búcsúzni akkor majd évzáró után keresd meg
-Csak akkor?
-Sajnos igen....mi már elbúcsúztunk tőle mert hamarabb bent voltunk mint te. Keresett is téged....elég szomorúnak tűnk hogy te nem búcsúzol el tőle.
-De én el akarok búcsúzni
Telt meg a lány szeme még több könnyel
-Akkor évzáró után keresd meg
Fogta meg Momo vállát Akane és megölelte barátnőjét. Lassan viszont elérkezett az évzáró ideje. Az igazgató utukra bocsájtott a ballagó végzősüket,majd a többi diákot. A Momo féle társasági kör is könnyes búcsút vett egymástól,majd elindultak. Amikor Takumi ment ki a kapunk Momo futni kezdett utána és hátulról elkapta a fiút.
-Takumi!! NE MENJ EL!
-Momo?
-Kérlek kérlek....nem hagyhatsz itt....ki vigyáz majd rám? Kivel fogok nyomorult lányos dolgokat megbeszélni ha nem veled? Nem hagyhatsz itt....csak egyszerűen nem!!!
Ekkor Takumi megfordult és sírva átölelte a földre rogyott Momot.
-Nem akarlak itt hagyni csak egyszerűen az élet visz tovább Momo....én sajnálom
sírt a fiú
-Mi lesz velem mond meg!
-Tadao és Kamin vigyáz rád.....meg Atsukoék
-De az nem te vagy!.....nem mehetsz el! Nem nem és NEM!
-De muszáj....Momo ne csináld ezt....látod most miattad én is sírok.....el kell mennem....de még találkozunk....nem felejtelek el téged....megígérem....visszajárok még a gimibe
-Megígéred?
-Meg
Mosolygott Takumi,letörölte a könnyeit,felállt és felsegítette Momot.
-Viszont most vár a haverom...lebulizzuk ezt az évet....szia Momo
-Szia...Takumi! És kérlek tartsd a szavadat....
Ölelte meg még utoljára Momo a fiút,majd útjára engedte egy integetéssel. Pár percig a kapu előtt állt és mereven nézett maga elé. Egyik pillanatban valaki megfogta a vállát.
-Te mit csinálsz itt Momo?
szólalt meg Tadao hangja,
-Én csak....elbúcsúztam Takumitól és...és
-Gyere ide
Tárta ki a kezeit Tadao. Momo habozás nélkül megölelte és zokogni kezdett a fiú pulcsiját szorítva
-Tadao.....te ugye nem mész el?
-Nem terveztem.....de könyörgöm ne sírj utolsó nap...inkább ess el hogy nekem legyen jókedvem legalább....Hallod orrpöckös?
-Haha...hülye kis szoknyavadász
Kacagta el magát sírás közben Momo
-Nem is értem hogy lettünk mi barátok
Mondta Tadao
-Én se....talán a Kamin féle érzéseim
-Igen....na de most töröld le a fránya könnyeidet....Kamintól már elbúcsúztál
Momo erre remegni kezdett és újból sírva fakadt
-Na nesze....ne szólj szám nem fáj fejem
Simogatta meg Momo fejét Tadao.
-Te megint mit keresel Momoval?
Szólalt meg Kamin hangja
-K...Kamin kérlek ne csináld
Emelte fel könnyes fejét Momo
-Momo?.....miért sírsz?
Kapta ki Tadao kezéből a lányt.
-Takumi végleg elmegy....a barátaimmal se nagyon tudok találkozni a nyáron....Tadaoval sem....és veled se Kamin
-Én asszem megyek Momo....szia és majd találkozunk.
Búcsúzott el Tadao. Momo megfogta a fiú kezét még utoljára egy pillanatra,majd elengedte.
-Gyere Momo....hazakísérlek
Nyújtotta a kezét Kamin. Momo megfogta és elindultak hazafelé. A fiú a kapuban megölelte a lányt.
-Majd találkozunk,,,,és ne hogy nekem szerelmes legyél
-Rajtad kívül senkibe
Mosolygott a lány. Ekkor Kamin még utoljára megcsókolta Momot és elment a házuktól....
1.Évad Vége.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése