Másnap reggel Momo és Tadao együtt mentek a suliba. Amikor beértek Atsukoék úgy döntöttek hogy úgy csinálnak mintha semmit nem láttak volna a tegnapi dologból. Rá se kérdeztek hogy miért együtt jöttek. Kamin egész nap oda se ment a lányhoz csak suli után. Mikor kilépett volna az ajtón megragadta a kezét és hátravitte a folyosó végére.
-Szóval tudod...
-Nem csak én tudom...Atsukotól elkezdve mindenki látta. Shouta tartott vissza hogy ne menjek oda.
-Ha elmondanám hogy mi történt akkor megértenéd a dolgot
-Nem kell elmondanod.....mindent hallottunk
Momo erre nem mondott semmit csak lehajtotta a fejét. Kamin fel emelte és megszólalt.
-Mi ez a félelem a szemedbe hmm? Ennyire rémisztő lennék?
-N...nem haragszol vagy valami?
-Kényszer helyzet volt....hiba lett volna ott hagyni a szekrényeknél tele sebekkel.
Mosolygott Kamin és érezte hogy a lány megnyugodott a kezeiben.
-De most tényleg......te mitől félsz ennyire?
-Hogy megutálsz...
-Az nem fordulhat elő..
-Megígéred?
-Becsület szavam
Kacagott a fiú,magához ölelte Momot és kiléptek a suli ajtaján. Kamin felvetette az ötletet hogy elmenjenek ketten a parkba elfelejteni a történteket. Momo beleegyezett így a park felé vették az irányt. Kenyeret dobáltak a kacsáknak,nevetgéltek és a lány nagy örömére még vattacukrot is vettek. Hirtelen kapott egy üzenetet amiben ez állt:
"Szia Momo! Nem akarok a terhedre lenni,úgyhogy úgy döntöttem hogy végre hazamegyek. Köszi h gondomat viselted Üdv: Tadao"
A lány egy pillanatra lefagyott,majd Kaminra mosolygott.
-Nekem mennem kell
-Hova?
-Őőőő.....anyám szólt hogy haza kéne menjek gyorsan meeeert segítenem kell főzni
-O..oke
Mondta érthetetlenül Kamin. Momo egy gyors csókot nyomott a szájára és rohanni kezdett Tadaoék háza fele.Az utca végéről már látta a ház előtt csövező Tadaot. Odarohant amire a fiú teljesen meglepődött.
-Te..Te mi a fenét csinálsz itt Momo?
-Jöttem hogy elvigyelek....hozzám....azt hiszed hogy hagyom hogy megint úgy gyere suliba hogy agyonvertek?
-Elintézem magam....kedves volt vagy mifene hogy tegnap gondomat viselted de nem lakhatok nálad meg ilyenek
-Ezzel a gondolattal egyedül vagy...
Mondta Momo,felrohant a fiú házába és szerencsére nem talált ott senkit,ezért fogta magát és bedobozolta Tadao legfontosabb cuccait. Amikor lejött a fiú kikerekedett szemekkel nézte a cipekedő Momot.
-Segítenél?
-Vidd már vissza....nem megyek sehova
-Jó akkor cipekedek egyedül
Vágta a pofákat a lány és a dobozokkal együtt elindult hazafele. Tadao battyogott után és próbálta lebeszélni Momot a költözködésről. Kamin épp a parkból ment hazafele és meglátta Momot dobozokkal járkálni és mögötte Tadaot.
-Na nem.....ez már sok
Mondta halkan a fiú és hazaviharzott. Momo amikor hazaért lerakta a dobozokat és gondosan elkezdett kipakolni. Tadao megragadta a kezét és megszólalt.
-Mi a francért vagy ilyen kedves? Miért akarsz ennyire segíteni nekem mond meg
-Mert barátok vagyunk....nem hagyhatlak magadra
-Kamin ezt már nem fogja szó nélkül hagyni.....az kéne még hogy ő is jól elverjen
Momo nem szólt semmit csak kipakolt. Másnap reggel újból Tadaoval ment suliba amit már Atsuko se hagyott szó nélkül és félre hívta barátnőjét.
-Momo....én tudom hogy csak segíteni akarsz Tadaonak de ne legyél megsértődve ha Kamin dühös lesz.
-Miért?
-Azért mert elvégre vele jársz és erre összeköltözöl Tadaoval....nagy fiú már megoldja....kedves volt hogy múltkor felhívtad de ez már sok.....ő kérte?
-N...nem....én akaratoskodtam h jöjjön hozzám
-Na látod.....hagyd hogy megoldja és kérj bocsánatot Kamintól minél hamarabb mert ebből úgy érzem szakítás lesz.
Erre Momo szeme könnybe lábadt és elsétált Atsukotól. Kamin osztályterméhez ment és kintről szemezett a fiúval. Amikor kilépett a teremből finoman Momo vállához ütközött és simán elsétált a lány mellett. Momo erre megragadta a fiú kezét és megvárta míg minden osztálytársa kimegy.
-Kamin...én sajnálom....túlzásba estem
-Kedves h felvitted.....de az hogy odaköltözteted? Momo ez mi? Miért büntetsz engem hmm?
-Nem akarlak büntetni....én téged szeretlek tudod..
-Nem igazán bízok már ebben
Mondta Kamin és tovább indult. Momo pár percig állt majd sírva utána futott és hátulról megölelte.
-Sajnálom....kérlek ne menj el....könyörgöm
Kamin sóhajtott egyet és magához ölelte a lányt.
-Nem megyek el....de néha engem is megérthetnél
-Tudom.....hülye voltam....nagyon sajnálom Kamin
-Jól van hagyd abba a sírást....feloldozlak
Mosolygott a fiú,majd letörölte Momo könnyeit,kézen ragadta és elindultak ki a suliból.
-K....Kamin
-Hmmm?
-Lenne kedved feljönni hozzám?
-Tadao ott van nem?
-Nem már nincs....3.óra után visszament a szülei lakásába...
-Értem....akkor felmegyek
Erre Momo elmosolyodott,majd felszálltak a buszra. Felmentek a lány lakására és Kamin hirtelen lerántotta a lányt a földre és hangos nevetésbe kezdtek.
-Bolond
Mondta Momo
-Szerintem tök jó így.....láttad volna a fejedet
Kacagott Kamin
-Fáradt vagyok....nem akarunk aludni?
-Nekem lenne valami jobb ötletem de van egy érzésem hogy még nem vagy kész rá.
-Jól sejted....de majd egyszer
Mosolygott Momo,majd átvették a pizsit. Egy ideig még beszélgettek és nevetgéltek,majd álomra hajtották a fejüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése